Tóth Zsigmond

A HEGYKÖZIEK „MEGSZÁLLTÁK” BUDAPESTET

          A hegyközpályi és hegyközcsatári  Református Egyházközségek közös szervezésében , Katona János lelkipásztor írányításával, szeptember 6-án szombaton  ötven személy látogatott el egy egynapos kirándulásra Budapestre , ahol alkalmuk volt megnézni a budai várat, a Parlamentet és a Hősök terét és ezek nevezetességeit.

        A lelkes kis csapat reggel fél hétkor indult Hegyközpályiból , amelyet egy reggeli áhitat előzött meg  Katona János hegyközpályi lelkipásztor szolgálatával. A zökkenőmentes határátkelés után Szolnok érintésével közelítettük meg a magyar fővárost, Kenderesen áthaladva nem lehetett figyelmen kivűl hagyni a Horthy család síremlékének megemlítését , amely a köztemetőben van. Az aznapi dátumhoz kapcsolódó kérdést tett fel Katona János tiszteletes , amelyre sajnos nem sokan tudták a választ igaz a kirándulók többsége egy fiatalabb generációhoz tartozik , de akkor is illő lett volna tudnunk , hogy 1940 szeptember 6-án vonult be Horthy Miklós Magyarország kormányzója fehér lován Nagyváradra, valamint 1944 szeptember 6-án volt a nagy légitámadás Nagyvárad ellen.

      Jó dél múltával értünk Budapestre, (magyar idő szerint), először a budai várat és annak nevezetességeit látogattuk meg. Már a Lánchíd lábánál szemünkbe ötlött az elénk táruló Gellérthegy és a budai vár a Halászbástyával, amely  1987 óta a Világörökség része. A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke . Egyik lépcsősorán látható a prágai Sárkányölő Szent György szobor másolata, majd ahogy felérünk a bástya udvarának közepén Szent István király, míg a bástya lábainál a Ferenc József által ajándékozott Hunyadi János-szobor. Az eredeti Halászbástya nevét a középkori szokás szerint a védelmére kirendelt budai céhről kapta.

      A várnegyedben található épületek közül számos önmagában is jelentős nevezetesség, ilyen többek között a Mátyás-templom; a köztársasági elnök hivatala, a Sándor-palota, ami előtt delente zenés őrségváltás szolgál látványossággal és természetesen a királyi palota, amely országos gyűjteményeknek, múzeumoknak ad otthont.

      A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, de Mátyás-templomként emlegetett épület koronázások, királyi esküvők színhelye volt. Gótikus stílusban épült, többször átalakították, mai neogótikus alakja a XIX-XX. század fordulóján készült el.

A Szentháromság kápolnában nyugszik díszes szarkofágjában III. Béla magyar király (uralkodott 1173-tól 1196-ig) és felesége, Antiochiai Anna. Földi maradványaikat 1898-ban hozták ide, Székesfehérvár romkertjében feltalált sírboltjaikból.
        A liturgikus kellékek között különleges értéket képvisel az úgynevezett Mátyás-kehely, amely a templom középkori kegytárgyai közül való. XVII. századi munka a Fekete Madonna - az ébenfából faragott szobor a híres lorettói kegyszobor hű másolata.  A templom kincstára, altemploma látogatható. Rendszeresen tartanak itt hangversenyeket.

        Sajnos az idő rövidsége miatt nem sikerült mindent megnézzünk , de mindenkinek nagyon tettszett a Világörökség része, a szép panorama. Igyekeznünk kellett , hogy a  tervezett időre odaérhessünk a Parlamenthez, már a Kossuth tér elámította a csoportot, az ízlésesen kialakított zöldövezet, de csalódottan tapasztaltuk hogy a sok  eseményeknek helyt adó  a  televizióból jól ismert  tér  nem is olyan nagy , mint amilyennek látszik.

     A tér jelenlegi nevét 1927. november 6-án kapta, amikor Horthy Miklós kormányzó ünnepélyesen felavatta Kossuth Lajos emlékművét.

A 19. század második felében épültek meg a tér fontos középületei, a nyugati oldalon elhelyezkedő Országház épülete,a  Parlamenttel szemben, a tér keleti oldalán található a 19-20. század fordulójának egyik legszebb palotasora: a Néprajzi Múzeum (eredetileg Igazságügyi palota) és a a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium.

A Kossuth Lajos tér parkja történelmi korok mementója: itt található az országzászló és a forradalmi áldozatok öröklángja, a halála 200. évfordulójára készült II. Rákóczi Ferenc-szobor, a Kossuth-szoborcsoport, az 1956-os Kossuth-téri sortűz áldozatainak jelképes sírja és emlékművük a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium falán, a Dunaparton lévő József Attila- és Kovács Béla-szobor, a Földművelésügyi Minisztérium előtt Nagyatádi Szabó István, a tér északi részén pedig Károlyi Mihály szobra.

    Az Országházat Steindl Imre tervezte és épitette, mintegy 176 000 köbméter földtömeget mozgattak meg, 40 millió téglát húztak fel, fél milliónál több díszkövet faragtak a falak díszítésére. A 268 méter hosszú, középen 123 méter széles, a kupola tornyával 96 méter magasra emelkedő épület közel 18 000 m2-t foglal el és 473 000 köbméter térfogatú.

     Az épület egy  átlagosan 2-5 méter vastag, hatalmas betontányéron áll. 90 külső és 152 belső szobor magasodik a falakon, emellett kívül megyei és városi címerek, belül a hazai flóra virágmotívumainak sorai dekorálják a falakat.

A díszítéseknél alkalmazott 22-23 karátos arany összmennyisége mintegy 40 kilogramm. Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és szállítást. Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség van. Az Országház méreteiről fogalmat adhat a következő becslés: mintegy 50 ötemeletes lakóház férne el a belsejében!

      A hármas osztású, hatalmas főbejárathoz vezető széles lépcső két oldalán oroszlánszobrok fogadják a látogatókat. De a turistacsoportok , így mi sem ezen az úton, hanem a XII. kapun keresztül, a főhomlokzattal párhuzamos belső folyosón érkeztünk a díszlépcsőhöz, parlamenti sétánk kezdetéhez.

A bejárattól a díszlépcső-csarnokon keresztül jutunk el a kupolaterembe, a díszlépcső-csarnok mennyezetét tartó oszlopok közül kiválik nyolc sötétvörös színű, hat méter magas és négy tonna súlyú gránit szál. Svédországból származnak, egyetlen sziklatömbből lettek kifaragva.

      A lépcsőn felérve  egy  tizenhatszögletű körfolyosóra lép a látogató. A kupolacsarnok belső csillagmennyezete természetesen jóval alacsonyabb a külső kupolánál, de a leleményes szerkesztés folytán 27 méteres magasságát a körterem 20 méteres átmérőjéhez képest így is imponálóan magasnak érezzük

      A kupolacsarnokban körbepillantva tizenhat uralkodó szobra és címerpajzsa ad rövid történelmi leckét. Szemben a főlépcsővel Árpád nyitja a sort, majd - balról jobbra haladva - Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Nagy Lajos, Hunyadi János és Hunyadi Mátyás következik; azután az erdélyi fejedelmek közül Báthori István, Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György; végül pedig három Habsburg: III. Károly, Mária Terézia és II. Lipót zárja e jócskán kompromisszumos összetételű szoborgalériát.

     A kupolateremben van kiállítva a magyar Szent Korona , amely Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig.

A hozzá kapcsolódó hagyományokkal és jogokkal foglalkozó Szentkorona-tan szerint a magyar alkotmányosság alapja volt a történelem folyamán egészen az 1949-ig amikor a  Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kiadványai,] valamint a témával foglalkozó történészek többsége szerint a koronát III. Béla (1172-1196) korában állították össze két fő részből: az úgynevezett görög koronából (corona graeca) és a latin koronából (corona latina). A tetején lévő keresztet később, valószínűleg a 16. században illesztették a tetejére, meglehetősen durva módon, a Krisztus-kép átlyukasztásával. A kereszt elferdülését minden bizonnyal egy 17. századi sérülés okozta, amely úgy keletkezhetett, hogy a koronaékszereket tartalmazó vasláda fedelét azelőtt csukták le, hogy benne a koronát megfelelően elhelyezték volna. Ekkor a felső összekötő ívek is kissé meggörbültek, és több panel eltörött.

    A jól felkészűlt  fiatal idegenvezető szavait csak úgy habzsolta a hegyközi lelkes csapat, nem is maradtak el  a sok kérdések , amelyekre nem győzött válaszolni a fiatalember , olyannyira, hogy nem csak utolért , hanem meg is előzött bennünket az utánnunk jövő  csoport.

    Folytattuk utunkat a társalgóba , ahol a honatyák kipihenik magukat a gyülés szüneteiben és alatt , majd betekinthettünk a képviselőiházi ülésterembe. A kiemelkedő tető csúcsíves ablakain át egyenletes fény világítja meg a "haza háza" legfontosabb termének hatalmas, patkó alakú, 25 méter mély, hátsó falánál 23 méter széles, 17 méter magas belső terét. A kiváló akusztikájú ülésteremben eredetileg 438 képviselőnek készítettek speciálisan formatervezett bőrüléseket, míg a patkó belső körének bársonyszékeiben a mindenkori kormány épp jelen lévő miniszterei ülnek.

Napjainkban az Országház szárnyainak két szélső traktusa kiemelkedő közjogi méltóságaink rezidenciái: az északi a miniszterelnök, a déli pedig a köztársasági elnök munkahelye. Az elnöki irodából két nevezetes terem is nyilik, a Nándorfehérvári terem  és a  Munkácsy-terem amely a  Parlament legjelentősebb műtárgyának otthona.

     A gyönyörű és impozáns látványtól nem győztük kapkodni a fejünket, az eredetileg 40 perces látogatás másfél órára bővűlt , hála a Parlament látogatását engedélyező szerveknek, amikor megtudták , hogy mi vagyunk az Erdélyből érkezett hegyköziek engedékenyebbek voltak a látogatási idő betartásával, köszönjük nekik.

    Innen a Hősök terére ( 1932-ben nevezték Hősök terének) , vezetett “hódító” utunk, amely nem más mint a Milleniumi emlékmű.

Az emlékmű eklektikus stílusban épült, félköríves alakban, 85 méter széles, 25 m mély, magassága 13 m, a két szárny között a távolság 20 méter. Az oszlopok között a bal és a jobb szárnyon a magyar történelem 7–7 neves személyiségének bronz szobra áll, míg a nyitott szoborfülkék kőlábazatán elhelyezett dombormű az adott személyiség korára vagy tevékenységére jellemző történelmi jelenetet ábrázol.

Középen a 36 méter magas oszlopon a győzelem géniusza, a kitárt szárnyú Gábriel arkangyal szobra áll, mely közel 5 méter magas, egyik kezében a magyar koronát, a másikban kettős keresztet emeli a magasba, épp úgy, ahogy a legenda szerint az államalapító, Szent István álmában tette. Az oszlop talapzatánál a honfoglaló hét vezér, élükön Árpád fejedelemmel, míg az oszlopcsarnokok sarokpillérein, belül, egymással szemben, a két pantheon tetején a Háború és a Béke kétlovas kocsija, kívül a Munka és a Jólét, illetve a Tudás és a Dicsőség allegorikus bronzfigurái állnak.

A pantheonok tagjai balról jobbra haladva:

Bal szárny: I. (Szent) István, I. (Szent) László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert, I. (Nagy) Lajos

Jobb szárny: Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos.

     Gábor arkangyal (vagy Gábriel főangyal) egyike a 3 (vagy hét) arkangyalnak.

Neve a „Gibor” szóból ered, amelynek jelentése: „Isten ereje”. Megbízatására a következő ószövetségi mondat utal: „Általad jő el a Szentlélek”. Teljhatalma van az Édenkert, a kígyók és a kerubok fölött.

Gábriel az Ószövetségben és az Újszövetségben is szerepel. Lukács evangéliuma Gábrielt úgy említi, mint Isten hírvivőjét, küldöttjét. Előbb Zakariás papnak adja hírül Keresztelő Szent János születését, aki nagy tetteket fog végrehajtani (Lk. 1,5-20), majd Názáretben Máriánál is megjelenik, hogy közölje vele a szeplőtelen fogantatást, Jézus születését és jövendő, messiási hivatását. (Lk. 1,26-38). Ennek állít emléket az Üdvözlégy ima.

   A tikkadó hőségben egy kis pihenőt tartottunk  a  talapzaton álló Árpád vezér lovas szobrának árnyékában, egy kicsit felfrissűlve indultunk útra , hogy gyönyörködhessünk  a Citedelláról elénk táruló panorámában, de sajnos ez a kísérletünk nem sikerült , mivel a Citadellán motoros találkozót tartottak abban az órában így a rend őrei visszafordítottak bennünket. Egy kis tanácskozás után a már lemenő nap visszaverődő fényében elindultunk hazafelé kedves otthonunk , szülőföldünk irányába azzal a megállapítással és  meggyőződéssel , “ hogy mindenütt jó , de legjobb otthon!”

     Nagy élményben részesűlhetett a lelkes kis hegyközi csapat akik egy nap alatt “meghódították” Budapestet és végül hódítóként, büszkén térhettek haza otthonaikba szeretteik körébe.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés