Tíz fiatal tett megerősítést Krisztushoz és a református egyházhoz Hegyközcsatárban
Hegyközcsatárban május 20-án, vasárnap délelőtt tíz fiatal tett nyilvános bizonyságtételt a hitről, miáltal a gyülekezet teljes jogú tagjaivá váltak.
A konfirmáció értelme az, hogy a megkeresztelt ember, mint aki elnyerte a hit ajándékát, a gyülekezet nyilvánossága előtt tesz bizonyságot Krisztus mellett hozott személyes döntéséről. A döntés magába foglalja a bűnbánat, a megtérés Lélek által munkált eseményét és a bűnbocsánat evangéliumának meghallását. E döntés kifejezésével a hívő betagolódik Krisztus testébe, szolgáló közösségébe, így volt ez a hegyközcsatári fiatalokkal is vasárnap délelőtt amikor a gyülekezet teljes jogú tagjaivá váltak.
A zsúfolásig megtelt templomban Miklós Csaba Péter hegyközcsatári lelkipásztor az 1János 1,35-43 alapján hirdette Isten igéjét.
Az igemagyarázatból megtudhattuk, hogy a konfirmáció nem valaminek a végét jelenti, hanem éppen ellenkezőleg valaminek a kezdetét, azt hogy azok az ifjak akik ma a gyülekezet előtt nyilvánosan tettek bizonyságtételt református magyar hitükről, a Krisztus útját választották., Krisztus követését.
Jézus krisztus követésére csak úgy lehet eljutni, ha meghalljuk hívó szavát, nem elég csak elhatározni, hív és szólít bennünket a Szentírás alapján, egy-egy bizonyságtétel alapján, hiszen Őt csak teljes szívvel és lélekkel lehet követni, mert mellette megtalálhatjuk az örömöt, boldogságot, békességet, testvéri szeretetet, az Ő szeretete megerősít bennünket – magyarázta a lelkipásztor.
Ha nem is minden évben, de két évenként vannak fiatalok, akik készülnek, és azon igyekeznek, hogy legyen némi ismeretük Istenről, a Bibliáról, énekeinkről, református hitelveinkről. Ennek érdekében a konfirmációi előkészítő minimum 2 évet vesz igénybe, de az igazi persze az, amikor egy gyermek minél előbb (pl. már óvodás kortól) bekapcsolódik a hittanoktatásba, mert kisebb korban sokkal fogékonyabb Isten dolgaira.
A három leány és hét fiú izgatottan várták és válaszoltak a feltett kérdésekre, hiszen a templom pad soraiban a gyülekezet közt ott ültek a szülők, nagyszülők, keresztszülők akik talán éppen olyan izgatottak voltak, mint a bizonyságtevők.
A kérdésekre való feleletek után a fiatalok kivonultak az Úrasztala elé, ahol elmondták a fogadalom szövegét: Ígérem és fogadom, hogy Jézus Krisztusnak igaz követője, református keresztyén anyaszentegyházunknak egész életemben hűséges, úrvacsorával rendszeresen élő, szolgáló és áldozatkész tagja leszek.
A fogadalom tételt követően a lelkipásztor áldásban részesítette, majd emlékeztette őket arra, hogy általában a konfirmálást követően a fiatalok elmaradnak a templomból és nem vesznek részt a gyülekezeti életbe. „…Isten útján és Krisztussal élve, más élet tárulkozhat ki előtettek, attól, hogy keresztyén életmódot él egy ifjú nem jelenti azt, hogy ő most egy furcsaság, lesznek emberek akik majd, legyintenek az egészre, de ha Krisztus is felmondott volna azért mert beszédeire legyintettek, akkor mi nem lettünk volna soha megváltva, s senki se hordozta volna el a mi bűneiket. Arra intünk titeket, hogy a konfirmálásotok lejártával, ne szűnjön meg a ti templomba való járásotok, s Istenhez való közelségetek.”- mondta Miklós Csaba lelkipásztor.
A mai hitbeli megerősítéssel jogot nyertek, hogy Pünkösd napján részesülhessenek először az Úrvacsora sákramentumában, hiszen az úrvacsorában való részvétel bűnbocsánatban és az örök életben részesülést jelent.
|