2009.02.11. 18:17, hegykozcsatar
AZ ELHAGYATOTT RÉGI TEMPLOM KÁLVÁRIÁJA
A régi iratokban Szent- vagy egyszerűen Tamáshidjának nevezett – (Pons Thomae), Tamásda helysége Biharmegyének végső egészen Aradba nyuló csucsán, a Fekete-Kőrös partján, alig félórányira a várad-aradi országuthoz, honnan jól kivehető. Aradról jőve az ugynevezett „erdőhát” vidékét a zerénd-tamásdai határnál éri először az utas, Aradba benyuló szép rónaságán még az elmúlt évszázadban is , tölgyfa erdőség emelkedett, de utolsó szálig kivágatott. A Fekete- és Holt-Kőrös vette körül Tamásdát, hová csak két keskeny földtöltésen lehetett bejutni, a harmadik bejárást a Kőrösön épült nagy fahíd képezte. Illyen fekvés által Tamásda a régi időkben már magában természetes erősséggé vált. De a helység körül ma is védbástyák nyomai gyaníthatók, s tágas 5000 holdnyi erdejébe itt-ott egyes, márcsak puszta kőhalombul álló templomok romjai láthatók.
Legnevezetesebb, máiglan fenálló emlékét Tamásdának, az erős veres téglából, mészre épített, mintegy 16 öl magas, átmérőjében 4 öl széles ó torony teszi. Sejtés és hagyomány épitését Szent-Lászlónak tulajdonitja, kinek korából származnak többnyire az e vidéken régi építések és alapitványok.Úgy tudjuk , hogy apátságot is alapított e templomhoz, mellynek különben csak tornya maradt fent épen. Egyébént Tamásdáról alkalmasint a leghűbb adatokat az ismeretes Rogerius, egykori (1242) nagyváradi kanonoknak nevezetes „Carmen miserabile” – jében található meg.
Amit még ezeken az adatokon tudni lehet az csak merő sejtelem,
valószinű, hogy a templom régi alakjában többé nem épült fel , bár később római katólikus parókiával birt, mert a toronytól balra látható kápolna, csak a régi templomnak helyén emeltetett az utolsó ős birtokos, Baranyi-család által, mely mig Tamásda birtokosa volt , addig házi káplánokat tartott.
Maga a templom gótikus stilusban épűlt a X. században, a kutatások szerint maga a tégla alakzata és összetétele erre a korra volt jellemző.
Az ablaknyilásokból terjedt kilátás nyilik keletnek az erdélyi havasokra, s a lejebb nyúló béli és világosi hegyekre, mellyek déli végét a ménesi borhires hegyvidék képezi, északról pedig Világosvár historiai romjainak regényes alakzata zárja be; délnek a véghetlen arad-csanádi sikság.
Ennek a sok évszázadott megélt árpádkori templomnak végül is nincs gazdája meséli Pázmány Attila lekipásztor aki alig két éve teljesít szolgálatot Tamáshídán. Megpróbált pénzt szerezni ennek a nem mindennapi turista látványosságnak a helyreállítására, és döbbenten tapasztalta, hogy maga a templom magánterületen fekszik, míg a tulajdonos nem az egyházközség, hanem a román állam. Bármennyire is akartak segíteni a megyei RMDSZ vezetőssége ennél a pontnál elakadtak, mert ahhoz hogy pályázatot lehessen kiírni a templom felújítására meg kell változtatni a tulajdon viszonyt, a református egyházközségre kellene átruházni, amire nagyon kevés az esély , vélekedett a Pázmány Attila lelkipásztor.
Meglátogattuk a leromlott állapotban lévő templomot , amely Türközi Róza telkén van és aki szívélyesen kalauzolt bennünket az udvarán lévő templom maradványai közt, az óriási kolosszum közt törpének véltük magunkat.
“Nagyon sokan megnézik ezt a régi templomot , akik ide látogatnak Tamáshídára és nem akarnak hinni a szemüknek , hogy annyi évszázadon át is olyan jó állapotban vannak egyes részei, a téglák olyan erőssek és a kötő anyag is közte, hogy az emberek nem tudták széthordani “- meséli Róza néni.
Egy ilyen régi emlékmű jobb sorsot érdemelne és nagyobb odafigyelést, hiszen 1540-ben ennek a templomnak a falai között tartották az erdélyi rendek Országgyűlésüket.
TÓTH ZSIGMOND
2009.02.05
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
