Együtt épültök

pünkösdi pásztorlevél

"Krisztus Jézusban az egész épület egybeilleszkedik, és szent templommá növekszik az Úrban, és akiben ti is együtt épültök az Isten hajlékává a Lélek által."(Ef.2,21-22)

Kedves Testvéreim!

   Pünkösdi ünnepünk történelmi időben érkezik. Az anyaszentegyház születésnapján megemlékezünk a reformáció fél évezredes történetéről, valamint hálát adunk a református egyház négyszázötven éves múltjáért. Ünnepünk akkor lesz teljes, ha Lélek által nemcsak a hátunk mögött hagyott időért mondunk köszönetet, hanem megrendíthetetlen hittel felismerjük a következő évszázadokra ígért áldásokat Isten közösségében.

  A pünkösdi Lélek áradása, napjainkban felfedezhető jelenléte ok és kötelezettséget meghatározó feladat is, hogy bátor bizonyságtételek hangozzanak az eddig megtartó, és a jövőben is mellettünk maradó Istenről. A Lélek-ajándékozó Isten az embert mindennapi életében akarja és tudja eredményesen vezetni. Minden elért eredmény az ember engedelmességének fokmérője. A sikertelenség egyértelmű utalás az Isten elkerülésének mértékére. Ez akkor is úgy van, ha olykor imádkozó embert ér baj, vagy ha istenkerülőn jelentkeznének váratlan pozitívumok. A folyamatos egyensúlyt, fokozatos fejlődést, a belső nyugalmat és külső békességet keresők kitartóan és megingathatatlanul követik a Lélek irányítását.

   Pál apostol az efézusi gyülekezethez írt levelében a fent idézett szakaszt kettős irányú tájékozódásra szánta. Elénk állítja a magunk építményét, legyen az egyéni életünk, családi állapotunk, nemzeti kérdésünk. Ezekre rákérdez most, érdeklődik a válaszunk után. Ahány válasz, közil annyi minősítés, de két jellegzetes csoport alakul ki. Egyikbe az elégedetlenek, másikban a köszönettel tartozók kerülnek. Ebben az esetben illő és hasznos önvizsgálattal megkérdezni elsősorban magunkat: Krisztust hol helyeztem el az életemben? Erről a magamban hordozott Krisztusról megtudható, hogy Ő az építményt egybeilleszti, a részeket harmonizálja, erősen összetartja az alkotó elemeket. Benne nincs szétesés, kiborulás, szétfeszülés. Benne nincsenek hasonlóak, és bennem sem lehet, ha Ő bennem van. Rossz ezek után arra gondolni milyen kockázatos a Szabadító nélküli élet, vagy a csak Vele alkalmi kapcsolatot keresők sorsa. Pünkösd megerősíti előttünk, hogy a Lélek továbbra sem adta fel az ember megmentésének és boldogításának ügyét, mert Krisztusban illeszkedő építmények hatalmas Istene marad. A rendezett élet nem marad egyedül, a közösség utáni vágy egészséges lélekből fakad. Szent templommá növekszik az együtt illeszkedők serege. A növekedést adó Isten nem titkolja el, hogy van fejlődés, és a módszert sem hallgatja el, amivel elérhető az. Minden ember előtt hangzó kijelentés ez, és mégis vannak, akik nem hallják, akik másként gondolják. Vannak, akik cselédei is lesznek az általuk hirdetett magánynak, elszigetelődésnek, elszakadásnak, külön utas magatartásnak. 

   A levélrészlet erőt hordozó tanáccsal, hatalommal, rendelkező útmutatással fejeződik be. Isten először együtt épülőknek és együtt építőknek akar látni minden áldást igénylő imádkozó embert. Nincs helye a rombolásnak, sőt a romokat is újjá kell építenünk, nincs itt az ideje a különcködésnek, hanem szorosra kell vonnunk kapcsolatainkat. Isten hajléka leszünk, ugyanakkor hajlékának építői. Isten temploma és templomának építője Isten Lelkének közreműködésével munkálkodik és nyeri el soha meg nem érdemelt állapotát.

   Szeretett Testvéreim! Épüljünk és építsünk a próféták és apostolok alapjára, hogy Krisztus, mint a sarokkő zárja ölelő karjai közé életünket, hogy Szent Lélek által maradhassunk mindig együtt egymással! Áldott pünkösdöt kívánok a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nevében minden címzettnek! 

Nagyvárad, 2017 pünkösdje

                                         A békesség kötelékében!

Csűry István